DAGANATOS BETEGEK A MUNKAHELYEN

A rosszindulatú daganatok olyan betegségek csoportja, amire jellemző a sejtek rendellenes növekedése, amelyek elvesztették a természetes szabályzó, gátló mechanizmusaikat. A daganatos sejtek emiatt képesek a folyamatos növekedésre és osztódásra, ezáltal behatolnak a szomszédos szövetekbe és gyakran a test távoli részeire is eljutnak. A daganatos sejtek az
elsődleges (kezdeti) helyről átterjedhetnek a test egyéb részeire is, így létrejöhet másodlagos tumor vagy áttét is.

A rosszindulatú daganat a test bármely részét érintheti és több mint 100 típusa létezik. Az orvosok rosszindulatú daganatokat két fő csoportba sorolják:
Az egyik csoport daganatai a vért és a vérképző szöveteket támadják (mint a leukémia és a limfómák). a másik csoportba a szolid (=szilárd, tömör) tumorok (mint pl. a mell- és tüdőrák) tartoznak. A tumor típusától függően nagy különbségek vannak a megjelenésben, a
károsodás mértékében és a várható kimenetelben. A következő példában a mellrák esetét mutatjuk be.

A mellrák esete

Név: Anikó
Életkor: 38 év
Foglalkozás: Ügyvéd

 

A mellrákkal küzdő Anikó története

A legutóbbi mammográfiai szűrővizsgálatot követően Anikónál mellrákot
diagnosztizálták. Elkezdte az első kemoterápiás kezelést, amelynek során rosszul érezte magát és nem tudott dolgozni. Két kezelés közti időben Anikó elég jól érzi magát ahhoz, hogy dolgozzon, még akkor is, ha néha fárasztó bemenni a munkahelyre, segít a közérzetén, hogy találkozhat a kollégáival. Anikó számára nagyon fontos, hogy tovább dolgozzon és el tudja tartani a családját, és tart attól, hogy el fogja veszteni a munkahelyét. Részmunkaidőben szeretne dolgozni,
de munkája megkövetelheti az ügyfelekkel való személyes találkozásokat a bíróságon, kötött időpontban. Emiatt rugalmas időbeosztást szeretne kérni, de a humánerőforrás osztály azt tanácsolja neki, hogy vegyen ki betegszabadságot és maradjon otthon addig, amíg jobban nem érzi magát.

A mellrák

1 Általános ismertetés

A mellrák olyan daganatos betegség, amely a tejmirigyek néhány sejtjének sejtek túlszaporodásával kezdődik, ami aztán rossszindulatú daganattá fajul. Ez a leggyakoribb rákos betegség a nők körében.
A mellráknak több különböző típusa van, mindnek megvannak a sajátosságai: a mell különböző részeiből indulnak ki, és az egyik, vagy mindkét mellben egyszerre fordulhatnak elő. Az összes típusban, az tejmirigyeken kívül a hónalji vagy más nyirokcsomók is érintettek lehetnek, amik a mell szövetközti folyadékának elvezetésében vesznek részt.

2 Tünetei

E rosszindulatú daganat jelei nem mindig észrevehetőek; gyakran nincsenek egyértelmű tünetek, különösen a betegség korai stádiumában. Az esetek több mint a felében a rák a mell felső részéből indul ki.
Az egyik tipikus tünet a tapintható vagy akár látható csomók jelenléte, bár ezek általában már előrehaladott tumor jelei. Azonban a daganat nem mindig kitapintható, egyes gyanús elváltozások, mikromeszesedések csak radiológiai (mammográfiás) szűrővizsgálatokkal fedezhetők fel.
Általában véve a mellrák kezdeti formái nem okoznak
fájdalmat, ami gyakran a menstruációs ciklus során bekövetkező természetes hormonális változásoknak köszönhető.

3 Kezelése

A mellrák különösen súlyos betegség, ha nem veszik észre időben és nem kezelik korai stádiumban. A betegség által okozott károsodás megelőzése, valamint a felépülés esélyének növelése érdekében fontos a diagnózis mihamarabbi felállítása és a kezelés mielőbbi megkezdése.
Az emlőrák diagnosztizálásához alkalmazott vizsgálatok
a mammográfia, az emlő ultrahang, a mágneses
rezonancia vizsgálat (MR) és a mintavételt követő szövettani vizsgálat.
A betegség stádiumának pontos ismerete nem csak a legmegfelelőbb egészségügyi ellátás nyújtása érdekében fontos, hanem a várható kimenetel előrejelzésében is.

A mellrák kezelésére jelenleg rendelkezésre álló legelterjedtebb terápiás lehetőségek:

  • Műtét: A tumor eltávolítására legtöbb esetben a műtétet kínálják fel betegek számára. Az operáció különböző eljárásokkal hajtható végre a tumor és a mell jellemzőitől függően
  • Sugárkezelés: A sugárterápia nagyfrekvenciás ionizáló sugárzást alkalmaz a rosszindulatú sejtek elpusztítására. A sugárkezelés gyakran egy kiegészítő kezelés, amelyet a műtét előtt vagy
    után végezhetnek, vagy a kiújulás kezelésére is szolgálhat.
  • Kemoterápia: A kemoterápia átfogó kezelés, amelyben olyan gyógyszereket (injekciókat vagy tablettákat) alkalmaznak, amik a keringésbe jutnak és így elérhetik és elpusztíthatják a
    tumorsejteket, bárhol is helyezkednek el. Műtét előtt vagy után, vagy távoli áttétek esetében alkalmazható, ha a tumor várhatóan reagálni fog a gyógyszerre.
  • Hormonális terápia: A hormonterápia olyan gyógyszerek használatát jelenti, amelyek megakadályozzák az ösztrogén eljutását a rosszindulatú sejtekhez (így megállítva azok
    növekedését), vagy csökkentik a szervezet által termelt ösztrogén mennyiségét annak érdekében, hogy mérsékeljék a kiújulás kockázatát. A hormonterápia a kemoterápia befejezését
    követően, vagy a sugárkezelés alatt is alkalmazható.

A kezelést követően egy multidiszciplináris csapat személyre szabott tervet készít a bizonyos időszakonként elvégzendő kontrollvizsgálatokról, hogy figyelemmel kísérjék az esetleges kiújulásokat, valamint a kezelés fizikai és pszichológiai hatásait.

4 Pszichoszociális problémák és a betegség hatása a
foglalkoztatásra

Bár a daganat típusától függően jelentős különbségek vannak a megjelenés, a várható kimenetel és a károsodás mértékében, a diagnózis és a daganat kezelése mindig nagy hatással van a betegek, családjaik és gondozóik testi, társadalmi és érzelmi jóllétére. Azonban a daganatok napjainkban egyre inkább egy kezelhető krónikus betegséggé válnak. A mellrákkal küzdő betegek között jelentős a túlélők aránya, ami különösen fontos a munkahelyeknek, mivel a betegség legtöbbször a fiatal, családos nőket érinti, akár pályakezdőként, akár karrierjük csúcsán. Előfordulhatnak olyan időszakok, amikor a munkavégzés és produktivitás mértéke csökkenhet, különösen a kezelések idején, amelyek váltakoznak azokkal a periódusokkal, amikor a személy képes dolgozni. Ily módon a rosszindulatú daganattal diagnosztizált személyek számára nagy jelentőséggel bír, ha képesek megtartani az állásukat, vagy visszatérni a munkájukhoz, nem csak társadalmi és anyagi okokból, hanem saját jó közérzetük és önbecsülésük miatt is.
A multidiszciplináris intézkedések (beleértve a munkavállalót, a munkáltatót, az egészségügyi szakembereket és az egyéb érdekelteket) hatékonyan segíthetik elő a rosszindulatú daganat túlélőinek a munkához való visszatérését. Ebben a kontextusban kulcsfontosságú a munkáltató megközelítése. Jó gyakorlatnak mondható, ha a vállalat rendelkezik a helyzet kezelésére vonatkozó protokollal, mindamellett hasznos, ha a cég figyelembe veszi az érintett személy szükségleteit is.

A munkáltatók által alkalmazható intézkedések, amikkel támogatni tudják a rosszindulatú daganattal küzdő alkalmazottak munkahelyen maradását, vagy visszatérését a munkahelyre.

  • Nyitott kommunikáció támogatása a munkáltató és munkavállaló között a betegség időszaka alatt (pl. célszerű kijelölni egy szóvivőt, aki közvetít a vállalat és a rosszindulatú daganattal küzdő munkavállaló között az egész folyamat során, megkérdezve az alkalmazottat arról, szeretne-e
    beszélni a diagnózisról a kollégáival, és hogy hogyan szeretné ezt megtenni).
  • A munkavállaló egyéni reagálásának megértéssel való kezelése (pl. tiszteletben kell tartani a munkavállaló reakcióját a diagnózisra és a kezelésekre, tudatni vele, hogy mindig megbeszélheti a munkaadóval a munkával kapcsolatos problémákat, de hagyni kell, hogy ő válassza ki a megfelelő időt, amikor erről szeretne beszélni).
  • Rugalmas munkakörülmények biztosítása, ahol lehetséges (pl. ha a munkavállaló a kezelés ideje alatt is szeretné folytatni a munkát, jusson eszébe, hogy ez nagyon fontos lehet a jólléte szempontjából: tehát legyen megértő és vegye figyelembe az alkalmazott szükségleteit is). A
    munkakörülmények átalakításól folyamatosan szükséges egyeztetni az érintett személlyel, és ha bármelyik fél igényei változnak idővel, annak függvényében lehet tovább változtatni rajta.
  • Ha a visszatérés a munkába nem lehetséges, beszéljen róla az alkalmazottal: ha ez egy egyéni döntés, beszéljék meg a lehetőségeket és megoldásokat, hogyan közöljék ezt a kollégákkal, és hogyan szervezzék át a személyzetet.

Share This