BEVEZETÉS

A kihívás

Minden vállalat működése azoktól a vezetőktől függ, akiknek feladata a munkaerőpiac változásainak ismerete és megfelelő menedzselése, valamint a vállalat munkakörnyezetének alakítása. Az elmúlt évtizedek egyik jelentős kihívása a krónikus betegséggel küzdő munkavállalók számának növekedése, és ezen munkavállalók munkaköri alkalmasságának kérdése. A krónikus betegségek a vezetőséget is érintik: a munkából való távolmaradás, a foglalkoztathatósággal kapcsolatos kérdések, a munkavállalók megtartásával vagy helyettesítésével járó többletköltségek illetve a vállalat belső irányelvei is meghatározóak a krónikusan beteg munkavállalók alkalmazásakor illetve reintegrációjakor.

A válasz

A CHRODIS PLUS Képzési Módszertant munkahelyi vezetők számára fejlesztették ki annak érdekében, hogy megértsék a krónikus betegséggel élő munkavállalók bevonásának, befogadásának, munkahelyen tartásának, majd esetleges újbóli integrációjának előnyeit. Ez a módszertan felkészíti a vezetőket, hogy megfelelően fel tudják mérni a munkahely befogadókészségét és az alkalmazottak munkaképességét a vállalati célok elérése érdekében, úgymint: termelékenység, dolgozói elégedettség és vállalat iránti elköteleződés.

1. Kik számára készült ez a képzés?

Ez a képzési anyag kis-, közép- és nagyvállalatok közép- és felsővezetői számára készült:
  • Humánerőforrás Osztály,
  • Felső vezetés, menedzsment,
  • Közvetlen munkáltatók,
  • Egyéb érintettek (pl. munkaegészségügyi szolgáltatók vezetői),
  • Népegészségügyi, foglalkozás- és munkaegészségügyi szakemberek

2. Miért hasznos a vezetők számára ez a képzés?

A jó vezetés törekszik arra, hogy gondját viselje a vállalat fő értékének, a munkavállalónak. Egy vezetőnek tájékozottnak kell lennie a munkahelyi ügyekben, amihez szorosan kapcsolódik a munkavállalók egészsége és jólléte is. Egy munkahelyen általában kevés az olyan információ, ami alapján egy krónikus betegséggel élő alkalmazott munkaképességét vagy terhelhetőségét meghatározzák. Ez sokszor tévesen a munkavállalók megbélyegzéséhez, az egészségi állapotukkal kapcsolatos pontatlan információk terjedéséhez vezethet, de akár a betegszabadságról való visszatérés vagy a munkahelyi előrelépés lehetőségét is nehezítheti. A munkavállalók egészségével és jóllétével kapcsolatos ismeret- és információhiány komoly hatást gyakorolhat a vállalat működésére. Az idősödő és krónikus betegséggel is küzdő alkalmazottak aránya egy vállalaton belül olyan tényező lehet, amivel érdemes foglalkoznia egy vállalat vezetésének. A krónikus betegségek olyan hosszan tartó, lassú lefolyású betegségek, amik nem terjednek emberről emberre (például 2-es típusú cukorbetegség, vagy szív-érrendszeri betegségek).
Habár a munkaképes korú lakosság egészségproblémáinak jelentős részéért a krónikus betegségek felelősek, a nemzeti stratégiák gyakran nem fókuszálnak kellően ezen betegségek témakörére, nem veszik figyelembe az állapotváltozásból adódó (panaszmentes és tünetes időszakok) igényeket. A jól menedzselt krónikus betegséggel élő emberek ugyanannyi munkaórát tudnak dolgozni, mint az egészséges társaik. Ha a munkakörülmények támogatóak számukra (pl. rugalmas munkaidőbeosztás vagy távmunka lehetősége) gyakran meg tudják tartani az állásukat, így vissza tudnak térni a munka világába. Jelentős előnyökkel járhat nemcsak az érintett munkavállalók, de a vállalatok és egyúttal az egész társadalom számára is, ha a munkaerőpiac megfelelően képes kezelni a komplex és krónikus betegséggel járó állapotokat. Például egy széleskörű tudással és tapasztalattal rendelkező, krónikus beteg munkavállaló visszatérése a vállalathoz növelheti a cég és egyúttal a nemzetgazdaság produktivitását egyaránt.

3. Hogyan készült a képzési anyag?

A képzési anyag az Európai Unió finanszírozásával megvalósuló CHRODIS + Projekt keretében készült. A projekt 3 éves időtartalma alatt 21 európai ország 42 partner szervezete működött együtt azon gyakorlatok kifejlesztésében, amelyek támogatják a krónikus betegséggel élők munkában maradását. A képzési anyag tartalma nemzetközi tanulmányok és kiváló eredménnyel záruló projektek összeségéből adódott össze. A módszertan több nemzetközi szakértői csoport bevonásával, támogatásával és tanácsainak figyelembe vételével készült, többek között szakpolitikusok, népegészségügyi szakemberek, háziorvosok, kutatóorvosok, betegszervezetek szakértői és egyéb nemzetközi szervezetek szakértői szakvéleménye alapján. Az anyag az EU Pathway projekt (www.path-ways.eu) tapasztalatait, valamint nemzetközi jelentéseket, ajánlásokat és olyan tudományos áttekintéseket vesz alapul, amik azonosítják és ismertetik a már meglévő, jól működő módszertanokat. [1].

4. Mik a lehetséges előnyök?

E képzési módszer alkalmazása számos előnyt biztosít mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. Az eredmény többek között a megbízható és stabil munkavállalás, és egy diszkriminációtól és stigmáktól mentes munkahelyi légkör. A képzési módszertan nem kínál kész megoldásokat az összes munkahely minden alkalmazottja számára. Célja ezzel szemben egyfajta inspiráló párbeszéd, vita beindítása az európai munkahelyeken, a foglalkoztatottság, krónikus betegségek, integráció és munkaképesség témakörökben, valamint lehetséges megoldások ajánlása a jelenlegi foglalkoztatottsági helyzet problémáinak megoldására, és az ehhez szükséges lépések meghatározására. Reméljük, hogy a módszertan széleskörű elterjesztésével felhívhatjuk a figyelmet az említett problémákra, véget vethetünk a stigmatizálásnak és diszkriminációnak, és hozzájárulhatunk a probléma megoldásához. A módszertan melletti elköteleződés a változáshoz vezető út első lépcsőfoka.

4.1 Főbb előnyök a munkavállalók számára

A támogató munkahelyi környezet létrehozását, a munkahelyen maradást és a munkahelyre való visszatérést segítő programok pozitív üzenetet hordoznak a munkavállalók számára. Ezen intézkedések megmutatják, hogy a munkavállalók egészsége és jólléte fontos a cég számára. Az alkalmazottak számára az alábbi előnyöket nyújthatják e programok:
  • a keresőképesség teljes megőrzése
  • a produktív gondolkodásmód fenntartása
  • a megszokott munkarend megőrzése
  • a társadalombiztosítási ellátórendszertől való függetlenség megőrzése
  • biztonság és stabilitás érzése.

4.2 Főbb előnyök a munkáltatók számára

A munkaképesség és munkavégzés támogatása olyan eszközökkel, mint a tapasztalt munkaerő további foglalkoztatása csökkenti például az egészségbiztosításra fordítandó költségeket és fenntartja a vállalat termelékenységét.
A munkáltatónak több előnye is származhat abból, ha befogadó munkahelyi körülmények kialakításával lehetővé teszi a krónikus betegséggel vagy egyéb korlátozottsággal élő emberek alkalmazását. Ez egyrészt azt az üzenetet közvetíti, hogy a munkáltató fontosnak tartja a munkahelyi sokszínűséget és a pozitív munkakörnyezetet, ami nélkülözhetetlen eleme egy jól működő vállalatnak. Másrészt növeli az alkalmazottak motivációját, elköteleződését és a termelékenységet. Mindezek hosszú távon biztosítják a vállalat számára a magasan képzett és tapasztalt munkaerőt, de nagy mértékben csökkenthetők a munkaerő-cserélődéssel járó költségek. A módszertan használatával elérhető előnyök:
  • a stigmatizáció elkerülése a munkahelyen és a befogadó környezet megteremtése, fejlesztése
  • a pénzügyi veszteségek csökkentése a munkahelyi balesetek és a betegszabadságok számának mérséklésével
  • proaktív megközelítés a költségcsökkentés terén
  • a tapasztalt munkaerő megtartásával csökkenthetők az új munkaerő kereséssel kapcsolatos idő- és pénzveszteségek.

5. Hogyan használja a képzési anyagot?

Ez a módszertan három fő fejezetből és egy függelékből tevődik össze. Ez utóbbi informatív példákat és esetleírásokat tartalmaz a munkahelyeken leggyakrabban előforduló krónikus betegségekről.

Fellépés a diszkrimináció és megbélyegzés ellen a munkahelyen: befogadó környezet előmozdítása Diszkriminációnak az tekinthető, amikor hasonló

Diszkriminációnak az tekinthető, amikor hasonló szituációban egy egyén kedvezőtlenebb bánásmódban részesül valamilyen tulajdonsága miatt egy másik egyénez képest, vagy ha egy látszólag semleges rendelkezés, kritérium vagy gyakorlat adott helyzetben valaki számára különösen hátrányos helyzetet okoz a másikhoz képest. Megbélyegzés akkor történik, ha vélt vagy valós különbözőségekhez negatív jelentéseket társítunk. Az utóbbitól való félelem miatt a krónikus betegséggel rendelkező egyének gyakran nem merik nyilvánosságra hozni az egészségi állapotukat és emiatt nem kérik a támogatóbb munkahelyi körülmények kialakítását. Az egészségi állapotukkal kapcsolatos információk megosztása gyakran érzékeny terület a krónikus betegek számára, mivel sok előítélettel találkoznak, és sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a krónikus betegséggel rendelkezők ugyanúgy képesek a munkavégzésre. A krónikus betegek mentális egészségét és általános egészségi állapotát tovább ronthatja, ha nem oszthatják meg az egészségükkel kapcsolatos információkat a munkahelyükön. A munkahelyeknek ezért célszerű olyan légkört kialakítani, ami támogatja a krónikus betegséggel kapcsolatos információk megosztását, megbeszélését és megértését.

[1] Lamore K, Dubois T, Rothe U, Leonardi M, Girard I, Manuwald U, Nazarov S, Silvaggi F, Guastafierro E, Scaratti C, Breton T & Foucaud J. Return to Work Interventions for Cancer Survivors: A Systematic Review and a Methodological Critique, Int. J. Environ. Res. Public Health 2019, 16(8), 1343;
– Silvaggi F, Leonardi M, Guastafierro E, Quintas R, Toppo C, Foucaud J, Lamore K, Rothe U & Scaratti C, Chronic Diseases & Employment: An Overview of Existing Training Tools for Employers, International Journal of Environmental Research and Public Health, 2019, 16(5), 781
– Nazarov S, Manuwald U, Leonardi M, Silvaggi F, Foucaud J, Lamore K, Guastafierro E, Scaratti C, Lindström J, Rothe U, Chronic Diseases and Employment: Which Interventions Support the Maintenance of Work and Return to Work among Workers with Chronic Illnesses? A Systematic Review, Int. J. Environ. Res. Public Health 2019, 16(10), 1864

Krónikus betegségek és foglalkoztatás: néhány tény

1. tény: Négy alkalmazottból legalább egy küzd egy vagy több egészségi problémával

Foglalkoztatás és krónikus betegségek: egyre égetőbb kérdés

Az egy vagy több krónikus betegséggel küzdők száma drasztikusan megemelkedett az elmúlt évtizedekben, és ennek jelentős szociális és gazdasági következményei vannak a foglalkoztatási szektorban. A krónikus betegségek növekvő gyakorisága több okra vezethető vissza.
  • Elsősorban az átlagéletkor növekedésével az időskorral járó egészségügyi problémák száma is megnőtt
  • Másodszor, az egészségtelen életmód, mint a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, hiányos étrend, illetve a mozgásszegény életmód egyre jellemzőbb az európai népesség körében
  • Végezetül a krónikus betegségekkel élőknél nagyobb eséllyel fordul elő más krónikus egészségügyi probléma is.
Ezen társbetegségek sok esetben hasonló kórélettani mintázatok alapján alakulnak ki. Egy krónikus betegség hatással van a mindennapokra, így sokakat még védtelenebbé tesz további betegségekkel szemben. A krónikus betegségben szenvedőknek rosszabbak a kilátásaik a foglalkoztatás terén. Például korlátozza az elhelyezkedési, továbbképzési lehetőségeket, nehezíti az előmenetelt, és belekényszerít a korai nyugdíjazásba. Ezek a tényezők potenciálisan csökkenthetik a keresetet, ezzel megnövelve az elszegényedés kockázatát. A munkahelyek nem feltétlenül vannak tudatában annak, hogy a krónikus betegséggel küzdők milyen eséllyel tudják folytatni a munkát, vagy milyen gyakorlati eszközökkel lehetne ezt lehetővé tenni. Ez miatt fordulhat gyakran elő, hogy gyakorlott és képzett szakemberek rekesztődnek ki a munka világából.

2. tény: A munkahelyek kulcsszerepet játszanak az alkalmazottak egészségének fejlesztésében

A krónikus betegséggel élők alkalmazásban tartása

A krónikus betegek munkában tartása napi rutint ad az illetőnek, ami fontos védőfaktor lehet az életminőség és a jó közérzet alakulásában. Ebből adódóan, ha a munka közvetlenül nem befolyásolja a betegség alakulását, az emberek sok esetben inkább annak folytatása mellett döntenek. Ahhoz, hogy népszerűbbé tegyük a befogadó munkaerőpiac ötletét, alapvetően újra kell értelmeznünk a munkahely fogalmát. Ezért nemcsak a fizikai természetű, de a szociális munkakörülményeket is figyelembe kell venni. A stigmatizációtól való félelem miatt csak kevesen tájékozódnak arról, hogy krónikus betegséggel is lehet teljes értékű munkát végezni. A betegség megléte sokszor a dolgozó magánügyének számít, amiről nem beszélnek senkinek.

3. tény: A képzett munkavállalók munkahelyen maradásának, illetve visszatérésének megtervezése mind az egyénnek, mind a vállalatnak hasznos

A betegállományból való visszatérés támogatása

Ha a dolgozó betegnek érzi magát vagy sérülést szenved, az kihatással van teljesítőképességére, különösen intenzívebb munkát igénylő foglalkozások esetében. Azonban mindenkinek az az érdeke, hogy a munkavállaló minél hamarabb vissza tudjon térni a munkájához valamilyen formában. Sok esetben olyan, a munkába való visszatérést elősegítő eszközök és programok állnak a cégek rendelkezésére, amelyek biztosítják a betegállományban lévő munkavállalók mielőbbi reintegrálását, így csökkentve a betegszabadság hosszát. A cél, hogy olyan hamar visszatérjen a foglalkoztatott a munkakörébe, amilyen hamar azt állapota lehetővé teszi. Egy jól bevált program mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak előnyös lehet. A munkáltatók előnyei: segít megtartani a tapasztalt munkaerőt, csökkenti a felfordulást, jobb kollegiális kapcsolatot tesz lehetővé, illetve növeli a termelékenységet és csökkenti kiadásokat.

A krónikus betegséggel élő emberek munkában tartása

A krónikus betegek munkában tartásához szükség van számos intézkedésre és ésszerű kompromisszumra a munkahelyet illetően. A munkakörnyezet átalakításával biztosítani kell, hogy a krónikus betegséggel küzdő, képzett alkalmazottak végre tudják hajtani munkájuk alapvető feladatait. Ezek magukban foglalhatják a munkakörnyezet fizikai megváltoztatását, például a hozzáférést az ebédlőhelyiségekhez, a megbeszélésekhez vagy egyéb társas tevékenységekhez. Más esetben a kollégák továbbképzése, érzékenyítése lehet előnyös. Egyes változtatásokat már előre el lehet tervezni, míg másokat menetközben kell kitalálni. Ezek az egyén konkrét problémáiból, mindennapi életben a feladatok végrehajtása közben felmerülő akadályokból adódnak. Az olyan megközelítés, amely mind az egyént, mind a környezetet figyelembe veszi, jobb eredménnyel kecsegtet.