KRÓNIKUS LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEKKEL KÜZDŐK A MUNKAHELYEN

A krónikus légzőszervi betegségek a légutak és a tüdő egyéb részeinek betegsége. Ilyen betegség többek között a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az asztma, a foglalkozási ártalmakhoz kapcsolódó tüdőbetegségek és a magas vérnyomás a tüdőerekben.

Kockázati tényezői a dohányfüst mellett a légszennyezés, a különféle foglalkozással kapcsolatos vegyszerek, a por, valamint a gyermekkori gyakori alsó légúti fertőzések.

A következőekben egy nagyon gyakori légzőszervi betegség, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esetét ismertetjük.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esete

Név: László
Életkor: 60 év
Foglalkozás: csomagszállító

 

A krónikus obstruktív tüdőbetegséggel küzdő László esete

László néhány hónapja sokat köhög. Amikor gyalog nagy távolságokat tesz meg, lépcsőznie kell vagy nehezebb csomagokat cipelnie, kapkodja a levegőt, muszáj megállnia és leülnie pár percre, hogy jobban érezze magát. Orvosa szerint ezek a krónikus obstruktív tüdőbetegség kezdeti tünetei és azt tanácsolta, hogy kerülje el a nehéz súlyok cipelését és a hasonlóan fárasztó helyzeteket, valamint használjon oxigén inhalátort a léguti roham ideje alatt. László szeretne beszélni a felettesével a betegségről, azt remélve, hogy segít kevésbé kimerítő feladatokat
találni neki és elfogadja a kialakult helyzetet. Nem akarja abbahagyni a munkáját, de attól tart, hogy emiatt elbocsáthatják a vállalattól, és az ő korában nehézségekbe ütközhet egy új munkahely találása.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)

1 Általános ismertetés

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) olyan légzőszervi betegségek csoportja, amelyek a tüdőt és a hörgőket érintve okoznak légzési nehézségeket. Ez egy krónikus, hosszan tartó állapot; ezért az általa okozott károsodás gyakran visszafordíthatatlan és csak lassítani lehet az állapot súlyosbodását.
A COPD a progresszív tüdőbetegségek leírására használt átfogó kifejezés, beleértve:

  • Krónikus hörghurut: a hörgők nyálkahártyájának elhúzódó gyulladásos állapota.
  • Tüdőtágulat: a tüdő léghólyagjainak (ahol a levegő és a vér közti csere végbemegy,) szerkezeti károsodása. A tüdőtágulat általában a krónikus hörghurutból indul ki.
  • Refrakter/terápiarezisztens asztma: olyan típusú asztma, amely nem reagál a szokásos gyógyszerekre.

A betegségnek számos oka lehet:

  • Az esetek legnagyobb részében a COPD-t szennyező anyagok belélegzése okozza; beleértve a dohányzást
  • Az ipari eredetű mérgező anyagoknak (pl. füstöknek) való kitettség, valamint a por és a rossz levegőminőség.
  • A genetika is szerepet játszhat a COPD kialakulásában, olyan embereknél, akiknél hiányzik az egyik tüdőt védő fehérje.

2 Tünetei

A COPD fő tünetei a következők:

  • Légszomj, különösen fizikai igénybevétel során, akár mérsékelt mozgást követően is, mint például a lépcsőzés
  • Zihálás (nehézlégzés): magas hanggal járó, sípoló-búgó jellegű zajos légzés, különösen a kilégzéskor. A légzés ritmusa és gyakorisága megváltozik és beteget légzési nehézségek gyötrik.
  • Mellkasi szorítás
  • Fokozott nyálkatermelés, ami esetenként vért tartalmazhat.
  • Krónikus és folyamatos köhögés
  • Rekedtség
  • Láz vagy hidegrázás
  • Gyengeség és erőtlenség
  • Fájdalom nyeléskor
  • Lábfej-, boka-, vagy a lábdagadás
  • Akaratlan súlyvesztés (főleg a későbbi stádiumokban)

A tünetek szövődményekhez, és súlyosabb betegségek kialakulásához vezethetnek, mint például: gyakori légzőszervi fertőzések (pl. torokgyulladás, megfázás, influenza, tüdőgyulladás), tüdőtágulat, tüdőrák, magas vérnyomás a tüdőerekben, és más krónikus társbetegségek, mint a szívbetegségek, a depresszió és a szorongás.

3 Kezelése

A COPD egy progresszív és jelenleg gyógyíthatatlan betegség, azonban a megfelelő diagnózis és kezelés mellett az egyén sok mindent tehet a betegséggel való jobb együttélésért, a jobb
légzésért és a hirtelen állapotromlás elkerüléséért.
Életmódváltoztatással az emberek aktív szerepet vállalhatnak betegségük menedzselésében, emellett javíthatják a testi és szellemi egészségüket, így még sok éven át élvezhetik az életet.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség kezelésének első lépése a dohányzásról való leszokás, hogy a léghólyagok ne károsodjanak tovább, és hogy elkerülhessük a betegség súlyosbodását és a hirtelen állapotromlást. Ajánlott továbbá a passzív dohányzás
mellőzése, a vegyi anyagokból származó füst, a légszennyezés és a por elkerülése, amikor csak lehetséges.

A COPD gyógyszeres kezelési tervét szakorvos állítja fel, ez magában foglalhatja az alábbiakat:

  • Hörgőtágítók, kortikoszteroidok, teofillin és antibiotikumok
  • Oxigén terápia, ami támogatja az izmok, a szív és a többi szerv működéséhez a szükséges mennyiségű oxigén megszerzését, ami enélkül nehézségbe ütközne.
  • Légzésrehabilitáció: olyan gyógytorna gyakorlatok kombinációja, amelyek elősegítik a légzésben szerepet játszó izmok megerősítését

4 Pszichoszociális problémák és a betegség hatása a
foglalkoztatásra

Jelentős következményekkel lehet az érintett személy magán– és szociális életére a COPD diagnózisa. Ez különösen igaz a munkaképes korú emberekre, mert a betegség nagy hatással lehet munkájukra.

A COPD-vel küzdő emberek megtartása a munkahelyen javíthatja a pénzügyi, társadalmi és pszichológiai jóllétüket, valamint egészségüket is. Ösztönözni kell az érintetteket a munka folytatására, amennyiben annak nincs közvetlen hatása a betegség súlyosbodására. Még ha a COPD-vel küzdő munkavállalók nem mindig képesek teljes kapacitással
teljesíteni, ez mégsem jelenti azt, hogy a betegség egyértelműen befolyásolja a produktivitásukat.

A munkáltatók által alkalmazható intézkedések, amikkel támogatni tudják a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel küzdő alkalmazottak munkahelyen maradását, vagy visszatérését a munkahelyre.

  • Szellőztesse és párásítsa a munkahelyi környezetet, ezzel megfelelő légcserét biztosítva.
  • Segítse a dohányzásról való leszokást és a passzív dohányzás elkerülését. Biztosítson füstmentes, pormentes és illatmentes környezetet.
  • Ha az alkalmazott munkája révén ki van téve a tüdőt irritáló anyagoknak (vegyszerek, toxinok és egyéb szennyező anyagok), győzödjön meg róla, hogy megfelelő védőeszközöket használ, például maszkot.
  • Csökkentse a munkavállalót megerőltető tevékenységeket, különösen akkor, ha a munkavégzés nagy fizikai erőkifejtést igényel. Ez jelentheti akár pihenő idő biztosítását beszéd közben, mivel a folyamatos beszéd fárasztó lehet a légzési problémákkal küzdő emberek számára
  • Engedélyezzen rugalmas munkabeosztást (pl. otthonról történő munkavégzés, megengedni, hogy később érkezzen, vagy korábban távozzon a munkahelyről).
  • Tegye könnyebbé a mobilitást a munkavállaló számára (pl. közeli parkoló illetve mozgást segítő jármű biztosítása, vagy kerekekkel ellátott szállítóeszköz a munkához szükséges árucikkeknek).
  • Győződjön meg róla, hogy a munkavállaló szükség esetén oxigén maszkot visel a munkájához: ez segít megelőzni a légszomjat, javítja a mentális éberséget és lehetővé teszi, hogy hatékonyabban tudjon megbírkózni a munknappal. Adjon neki időt a pihenésre és az inhalációs gyógyszerek beszedésére munka közben.

Amikor egyértelművé válik, hogy a munka típusa ront az egyén állapotán, előfordulhat, hogy a munkavállaló a megváltozott munkaképességűvé válását fogja kezdeményezni. Ha a COPD-s személy arra kényszerül, hogy korán abbahagyja a munkát, az negatívan befolyásolhatja a pénzügyi helyzetét, valamint a pszichológiai és társadalmi jóllétet, ezért érdemes alaposan megfontolni a korai nyugdíjazást, mint legutolsó lehetőséget

További információ:
European Respiratory Society (ERS) – https://www.erswhitebook.org/chapters/chronic-obstructive-pulmonary-disease/
European
Academy of Allergy and Clinical Immunology (EAACI) https://www.eaaci.org/
European Federation of Allergy and Airways Diseases Patients’ Associations (EFA) – http://www.efanet.org

Share This