MENTÁLIS BETEGSÉGGEL KÜZDŐK A MUNKAHELYEN

A mentális egészség magában foglalja az érzelmi, pszichológiai és társadalmi jóllétet. A mentális egészség hatással van az emberek gondolkodására, érzéseire, cselekedeteire. Továbbá meghatározza azt is, hogyan kezelik a stresszt, hogyan viszonyulnak másokhoz és milyen döntéseket hoznak. Mentális betegségekről akkor beszélünk, amikor egy személy szorongással vagy nehézségekkel küzd e területek valamelyikén.
A mentális betegségek egyaránt érinthetik a személy,
hangulatát, személyiségét, viselkedését, szorongását és az általános pszichológiai-fizikai jóllétét. Ez az egészségi állapot a mérsékelttől egészen a súlyos

fokig terjedhet és jelentősen befolyásolhatja az életminőséget. A mentális betegségek nem mindig észrevehetőek mások számára; ezek a „láthatatlan betegségben” szenvedő emberek manapság gyakran szembesülnek megbélyegzéssel és a társadalmi érzékenység hiányával.
A következőkben a depressziót mutatjuk be példaként, mint mentális betegséget.

A depresszió esete

Név: Éva
Életkor: 38 év
Foglalkozás: Titkárnő

 

A depresszióval küzdő Éva esete

A 38 éves Éva a depresszió tüneteit mutatja. Naponta sírógörcsei vannak,
állandóan szomorúnak érzi magát, sokkal többet eszik, mint azelőtt és alvási gondokkal küzd éjszakánként. Gyarkan több órára van szüksége, hogy el tudjon aludni; vannak esték, amikor egyáltalán nem tud aludni, de ha mégis, akkor is csak pár órát. Az ébren töltött időben folyton aggódik és gondolkodik. Már egy ideje szomorúnak és fáradtnak érzi magát, és legfőképp elvesztette érdeklődését a munkája iránt, a munkahelyén nehezen tud koncentrálni és döntést hozni. Néha
nem is tud dolgozni menni és az egész napját az ágyban tölti. Úgy érzi, hogy helyzete sokkal több egy “rossz időszaknál”. Évát szörnyű bűntudat gyötri az állapota miatt, ami hatással van a férjével és gyerekeivel való kapcsolatára is, nem megy el a családi ünnepekre sem. Az a legfőbb gondja, hogy jelenleg képtelen az otthonán kívüli munkavégzésre, emiatt a helyzetnek már anyagi következményei is lettek. Gyakran érzi magát kellemetlenül kollégiái közelében, akiket szeretne bizalmába avatni, de fél, hogy elítélik és lustának, kedvetlennek tartják. Fél beszélni a felettesével, és nem tudja, mit tegyen.

Depresszió

1 Általános ismertetés

A depresszió, amit major depressziónak vagy klinikai depressziónak is hívnak, egy gyakori és súlyos hangulatzavar. A depresszióval küzdők tartósan szomorúnak és a reménytelennek érzik magukat, és elveszítik érdeklődésüket olyan dolgok és tevékenységek iránt, amit korábban szerettek. A depresszió nem ugyanaz, mint a bánat vagy a gyász, amelyek általában természetes reakciók egy kedvezőtlen eseményre vagy helyzetre (pl. munkahelyi problémák vagy egy hozzátartozó halála). A mögöttes okokat nehéz megállapítani; a depressziónak gyakran nem is egyetlen oka van, hanem több tényező kombinációja okozza. A 25 és 44 év közötti emberek körében gyakori a depresszió, a nőknél pedig nagyobb a valószínűsége a depresszió megtapasztalásának, mint a férfiaknál. Mindamellett hatból egy ember átéli a depressziót életének valamely időszakában.

2 Tünetei

Akkor mondhatjuk ki a depresszió diagnózisát, ha az egyén öt vagy több tünetet tapasztal egy két hetes időszak majdnem minden napján, a nap nagy részében:

  • Nyomott hangulat, levertség
  • Kifejezetten csökkent érdeklődés vagy öröm minden, vagy majdnem minden tevékenységben
  • Jelentős súlyvesztés diéta nélkül, vagy hirtelen súlynövekedés, vagy az étvágy változása
  • A gondolkodás lelassulása és csökkent aktivitás
  • Fáradtság vagy erőtlenség
  • Értéktelenség, túlzott bűntudat érzése
  • Döntésképtelenség, gondolkodásra vagy a koncentrációra való csökkent képesség
  • Ismétlődő gondolatok a halálról, öngyilkosságról, az öngyilkosság tervezése, öngyilkossági kísérlet.

A depresszió diagnózisához szükséges továbbá, hogy a tünetek klinikailag jelentős szorongást vagy korlátozottságot okozzanak társadalmi, foglalkozási vagy egyéb fontos területen az adott
személynek. Ezzel együtt depresszió megjelenése intenzitásban és időtartamban más és más lehet. Konkrét depressziós epizódok fordulhatnak elő a nőknél szülés után vagy a menstruáció időtartamával egybeesve, de az olyan környezeti tényezők, mint az évszakok változása is hatással lehet a hangulatra, és okozhat depressziót.

3 Kezelése

A depresszió kezelése a következő terápiákat foglalja magában, amelyeket önállóan vagy egymással kombinálva alkalmazhatnak.

  • Az antidepresszánsok, melyek többféleképpen hatnak a központi idegrendszerre, hasznosak a depresszió akut szakaszában, 4-6 hét alatt csökkentik a tüneteket, és általában 8-10 hónapig kell őket szedni. Mivel a depresszió gyakran egy visszatérő betegség, a szakorvos megelőző vagy hosszútávú terápiát írhat elő, akkor is, ha már elmúltak az akut tünetek. Ez is csökkenti a jövőbeli depressziós epizódok előfordulását, ami különösen a fokozott kockázatnak kitett személyek esetében fontos.
  • A pszichoterápia a klinikai depresszió hatékony kezelési módszere, ami önmagában nem mindig elegendő a súlyos depresszió kezelésére, de fontos szerepet játszhat más terápiás eljárásokkal, akár gyógyszerekkel kombinálva. Míg az antidepresszánsok nem befolyásolják a depresszióhoz vezető okokat, a pszichoterápia viszont segít felismerni a problémákat és a súlyosbodás, visszaesés kiváltó okait, valamint segít megváltoztatni bizonyos viselkedés- és gondolkodásmódokat; így hatékonyabb a visszaesés megelőzésében és hosszú távon előnyösebb.

4 Pszichoszociális problémák és a betegség hatása a
foglalkoztatásra

A depresszió az egyik legjelentősebb mentális betegség, ami egyaránt gondot jelent az érintett személy és családtagjai számára, ezen kívül egyre nagyobb kihívást jelent a munkahelyeknek is.

  • A depressziónak nincs minden esetben látható tünete, kiváltképp azokban az esetekben, amikor nem különösen súlyos depresszióról van szó; vagyis ez is egy “láthatatlan betegség”. A “láthatatlan betegségek” által érintett emberek gyakran szembesülnek a társadalmi érzékenység hiányával és megbélyegzéssel, lustasággal, rosszkedvűséggel vádolják őket, és kételkednek abban, hogy igazat mondanak. Ezek az attitűdök csak tovább növelik a szégyen és a bűntudat érzését, az önbecsülés hiányát. A munkahelyeken ezért különösen fontos az ilyen hozzáállás kialakulásának és elterjedésének megelőzése, ami a munkavállalók érzékenységének fejlesztésével segíthető elő: sokat számít, ha az érintett egyén szolidaritást és megértést tapasztal a közvetlen kollégáitól.
  • Másrészt a depressziós egyén néha nem veszi észre a helyzet súlyosságát, és a “rossz passznak” kicsinyíti le nehézségeit. A betegség miatt az is előfordulhat, hogy nem hajlandó vagy nem tud orvosi segítséget kérni. A munkatársak, valamint a család és a barátok bátoríthatják és támogathatják a depressziós személyt a problémákkal való szembenézés folyamatában, illetve orvosi segítség, terápia keresésében.

A munkáltatók által alkalmazható intézkedések, amikkel támogatni
tudják a depresszióval küzdő alkalmazottak munkahelyen
maradását, vagy visszatérését a munkahelyre.

A depressziós tünetek, mint a fáradtság, erőtlenség, indítékszegénység, valamint a gondolkodásra, a koncentrálásra és döntéshozatalra való képesség gyengülése jelentős hatással vannak a munkavégzésre. Ennek egyik következménye lehet a munkahelyi hiányzás, a másik pedig a betegen történő munkavégzés; számos depresszióban szenvedő ember nem hagyja abba a munkát, de nem dolgozik teljes kapacitással (pl. rossz minőségű munkát végezhetnek, elmulasztják a határidőket, nehézségekbe ütközhetnek a döntéshozatal során, vagy konfliktusba kerülhetnek a munkatársaikkal).

  • Fontos a munkavállalók szükségleteinek megértése és a kompromisszumok megtalálása; ez nem csak a betegség megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen, hanem a munkába való visszatéréséhez, vagy a hatékony munkához.
  • Kulcsfontosságú a munkáltató és a depresszióval küzdő munkavállaló közötti nyílt és őszinte kommunikáció támogatása.
  • Az otthoni munkavégzés helyett, ami fokozza az elmagányosodást és a társadalmi kapcsolatok hiányát, inkább a rugalmas munkaidő biztosításával, az ütemtervek átalakításával lehet hatékonyan támogatni a munkavállalót.
  • Hasznos lehet a munkahelyi pszichológus alkalmazása, lehetőséget adva arra, hogy a depresszióval küzdő munkavállalók szabadon beszélhessenek problémájukról egy szakemberrel.

A munkahelyi környezet fejlesztése a megbélyegzés elkerülése érdekében: különösen fontos, hogy a kollégák támogassák a depresszióval küzdő munkatársat, és ez csak a kollégák teljes csoportjának oktatásával és érzékenyítésével érhető el.

További információ:

Global Alliance of Mental Illness Advocacy Networks-Europe (GAMIAN-Europe) https://www.gamian.eu/

Share This