NEUROLÓGIAI BETEGSÉGEKKEL KÜZDŐK A MUNKAHELYEN 3/3

Neurological diseases involve any disorder that affects the central or peripheral nervous system, which is composed of the brain and spinal cord, and all the other nerves in the body.

Neurological diseases are common and can result in an extremely wide range of symptoms, depending on the specific disorder and, especially where the brain is concerned, on the specific areas involved.

Neurological conditions such as Parkinson’s disease, motor neuron disease, and epilepsy result from damage to the brain, spinal column or peripheral nerves. Some neurological conditions are life threatening, with many severely affecting an individual’s quality of life. It is not always easy coping with the pressures of work when a person is affected by a neurological condition, and many employers are unaware of the ways in which their condition

might affect their work.

There are over 600 types of neurological conditions, which are broadly categorized (according also to a recent report of NHS UK) into:

  • Sudden onset conditions (e.g. acquired brain injury or spinal cord injury),
  • Intermittent and unpredictable conditions (e.g. epilepsy, certain types of headache, or the early stages of multiple sclerosis),
  • Progressive conditions (e.g. motor neuron disease, Parkinson’s disease, or later stages of multiple sclerosis),
  • Stable neurological conditions (e.g. post-polio syndrome, or cerebral palsy in adults).

In this section, we describe three neurological conditions: migraine, multiple sclerosis and stroke that are very frequent in working age.

A stroke esete

Név: András
Életkor: 51 év
Foglalkozás: Eladó

 

 

A stroke-on átesett András esete

Néhány hónappal ezelőtt Andrásnak stroke-ja volt, ami beszédproblémákat és jobb oldali bénulást okozott neki. A rehabilitáció segítségével nagyon jól visszanyerte a nyelvi és motoros készségeit, de továbbra is nehezen mozgatja a jobb karját és lábát. Mivel gyakran autóval utazik az ügyfelekhez, András attól tart, hogy nem lesz képes visszatérni munkájához.
Azt reméli, hogy a főnöke változtat a feladatain, vagy a vállalat áthelyezi őt irodai munkakörbe. Azonban aggódik, hogy a jelenlegi gazdasági válság miatt inkább felajánlják neki, hogy rokkantnyugdíjas legyen, ami által elvesztené a munkáját. Ez súlyos gazdasági következményekkel járhat a családjára nézve, mivel felesége házvezetőnőként dolgozik és két gyermekük még iskolába jár. A rehabilitációja során egy kollégája sem hívta fel őt, és a Humánerőforrás Osztály is csak azért kereste meg telefonon kétszer, hogy megérdeklődje, visszajön-e dolgozni és ha igen, mikor.

A stroke (szélütés)

1 Általános ismertetés

Stroke-ról akkor beszélünk, ha megszakad a véráramlás az agyi vagy agyhoz vezető erekben. Több módon is megszakadhat a véráramlás, például elrepedhet egy ér, agyvérzést okozva, vagy az agyi erek valamelyike elzáródhat, gyakran egy vérrög miatt. A véráramlás hiánya károsíthatja vagy elpusztíthatja az agysejteket, ami kihat a test egyéb funkcióira. A stroke azonnali hatást gyakorol a testre, de kezelhető, ha gyorsan és hatékonyan lépnek közbe. A stroke az agyi érbetegségek egyik fő formája, amely bármely életkorban jelentkezhet. 5-ből 1 ember átesik stroke-on életének valamely pontján, legnagyobb valószínűséggel 65 év felett. Ez a második leggyakoribb halálok Európában, ami évente 988,000 halálért felelős és világszerte a rokkantság egyik fő okozója.
Az stroke-ra való hajlamot egyaránt befolyásolják genetikai és életmódbeli tényezők.

2 Tünetei

A stroke sokféle tünete összetéveszthető más, nem kapcsolódó betegség jeleivel is. Bár a tünetek kombinációja és időtartama általában a súlyossággal arányos, de ez sem igaz minden esetben.
Stroke-ra utaló tünetek:

  • Zsibbadás, gyengeség vagy bénulás a test egyik oldalán
  • Rosszul artikulált beszéd, nehezen jutnak eszébe a szavak, nehezen ért meg másokat
  • Zavarodottság
  •  Hirtelen homályos látás vagy látásvesztés
  • Ingatagság
  • Erős fejfájás

Az alábbi egyszerű jelekből is gyanakodhatunk arra, hogy valakinek agyvérzése van:

  • Arcgyengeség (Tud mosolyogni a személy? Lekonyult a szeme vagy a szája?)
  • Kargyengeség (Fel tudja emelni mindkét karját?)
    Az azonnali orvosi segítség igénybevétele megelőzheti a további károsodást, a rokkantságot vagy a halált.

3 Kezelése

Bár sok mindent lehet tenni a kockázatnak kitett személyek megfelelő tájékozottsága érdekében, a biztos diagnózist csak a stroke bekövetkezte után, a kórházban tudják felállítani, különféle vizsgálatok segítségével (fizikális vizsgálat, laborvizsgálat, EKG, szívultrahang, ultrahang/CT/MRI vizsgálat). A kezelés menetét alapvetően befolyásolja a stroke helye,
típusa, valamint a szív, a tüdő és a keringési rendszer állapota. A károsodás mértékétől és a beavatkozás időpontjától függően a következő kezelések állnak rendelkezésre:

  • Intravénás trombolízis, ami az akut iszkémiás stroke kezelésének alapja, a tünetek megjelenése után 4,5 órán belül kezdhető el;
  • Vérhígító és vérlemezke-gátló gyógyszerek a vérrögök kialakulásának megakadályozására, csökkentésére;
  • Műtét a duzzanat vagy a nyomás csökkentésére, a vérrög eltávolítása, vagy a szétrepedt ér helyrehozatala érdekében;
  • Fontos a folyamatos ellenőrzés és az ideggyógyászati rehabilitáció, miközben az agy működése lassan helyreáll.
    A stroke típusának és súlyosságának nagyfokú különbségei miatt egyénre szabott kezelési tervet szükséges készíteni.

4 Pszichoszociális problémák és a betegség hatása a
foglalkoztatásra

Az stroke utóhatásai kiszámíthatatlanok, befolyásolja őket a súlyosság mértéke és a beavatkozás gyorsasága, és az, hogy az agy melyik területén volt a stroke. Stroke után az érintettnek kommunikációs problémái lehetnek, valamint afáziától (a beszédkészség elvesztése, mások megértésének nehézsége), továbbá súlyos kognitív problémáktól és izombénulástól is szenvedhet. Ezen felül az életmódbeli változások, az érzékelési és emlékezeti zavarok, valamint a mindebből eredő mentális stressz miatt az érintettnek nagy szüksége lehet pszichológus támogatására. A rehabilitáció célja, hogy segítse az agyvérzésen átesett betegeknek visszanyerni függetlenségüket és életminőségüket. Azonban egyesek számára megpróbáltatásokkal teli folyamat lehet a munkába való visszatérés, ami akár hetekig vagy hónapokig is eltarthat.

A munkáltatók által alkalmazható intézkedések, amikkel támogatni tudják a stroke-on átesett alkalmazottak munkahelyen maradását, vagy visszatérését a munkahelyre.

A munkáltatók és a kollégák fontos szerepet játszhatanak a stroke-on átesett emberek támogatásában, és az életmódjuk változásának megértésében:

  • A felépülés mértéke egyénfüggő, de valószínű, hogy az érintettnek részt kell vennie egy rehabilitációs programon: ezért fontos megtervezni közösen az érintett munkavállalóval és a kollégákkal, hogyan kezeljék a távollétet, hogyan birkózzanak meg a változásokkal, és a munkavállaló teljesítményének és a produktivitásának esetleges csökkenésével.
  • A stroke-on átesett embereknek rendszeres pszichológiai támogatásra lehet szükségük a lassú felépülés, vagy a korábbi készségek, például a mozgás és a kommunikáció elvesztése miatt. A család és a barátok támogatása segítheti a stroke-on átesett betegeket, így a távmunka megkönnyítheti a munkavállalók újbóli integrációját. Hosszabb távon a munkáltató nagyobb rugalmasságot, vagy egy külön megyezés keretében akár szakmai rehabilitációt is biztosíthat.
  • Előfordulhat, hogy az stroke-on átesett személy nem lesz képes újra vezetni, különösen hemianopia esetén (amikor a beteg az egyik vagy mindkét szemével nem lát megfelelően). Azok, akiknek korábban a vezetés volt a munkájuk nagy része, ez az állapot különösen nehéz lehet. Ebben az esetben célszerű a munkavállalót átképezni és áthelyezni olyan részlegre, ahol folytathaja a munkavégzést.

További információ:

European Stroke Organisation (ESO) – https://eso-stroke.org
European Academy of Neurology (EAN) – https://www.ean.org/
European Heart Network (EHN) – http://www.ehnheart.org/
Irish Heart Foundation (IHF) – https://irishheart.ie/heart-and-stroke-conditions-a-z/stroke/

Share This