NEUROLÓGIAI BETEGSÉGGEL KÜZDŐK A MUNKAHELYEN 1/3

Neurológiai betegség alatt értünk minden olyan rendellenességet, ami hatással van a központi vagy perifériás idegrendszerre (ez az agyból és a gerincvelőből, valamint a test összes többi idegéből álló rendszer).
A neurológiai betegségek gyakoriak és a tünetek rendkívül széles skáláját mutathatják, az adott rendellenességtől és – különösen az agy esetében – a konkrét érintett területektől függően. Az agy, a gerincoszlop vagy a perifériás idegek károsodásának eredménye lehet egy olyan neurológiai betegség, mint a Parkinson kór, motoneuron betegség, vagy az epilepszia. Némelyik neurológiai betegség életveszélyes is lehet, és közülük több súlyosan befolyásolja az egyén életminőségét. A neurológiai betegségekkel küzdők számára nem mindig könnyű megbirkózni a munkahelyi nyomással, és ezzel együtt sok munkáltató nincs tisztában azzal, hogy a betegség miként befolyásolja

a dolgozóik munkáját.

Több mint 600 típusa létezik a neurológiai betegségeknek,
amelyeket széles körben a következő kategóriákba sorolhatunk:

  • Hirtelen fellépő betegségek (pl. agysérülés vagy gerincvelő sérülés),
  • Időszakosan, kiszámíthatatlan időközönként fellépő
    betegségek (pl. epilepszia, bizonyos típusú fejfájások, a
    sclerosis multiplex korai szakaszai),
  • Progresszív (fokozatosan romló) betegségek (pl. Parkinson kór, motoneuron betegség vagy a sclerosis multiplex későbbi szakaszai),
  • Állandó neurológiai betegségek (pl. poszt-polio szindróma vagy agyi bénulás felnőtteknél).
    Ebben a szekcióban három neurológiai betegséget mutatunk be:
    a migrén, a szklerózis multiplex és a szélütés (stroke), amelyek munkaképes korban nagyon gyakoriak.

A migrén esete

Név: Anna
Életkor: 30 év
Foglalkozás: Multinacionális vállalat alkalmazottja

 

 

A migrénnel küzdő Anna esete

Majdnem minden hónapban Anna súlyos migrénnel küzd, ami megakadályozza a koncentrálásban. Arra kényszerül, hogy pihenjen és otthon maradjon az ágyában, mivel a mozgásra is alig képes ilyenkor. Súlyos fejfájása van, hányinger, hányás és fényérzékenység tüneteitől szenved. Anna aggódik a munkahelyi hiányzásai miatt, ezért ha fájdalmai nem túl erősek, fájdalomcsillapítót vesz be és bár ekkor
sincs jól, de dolgozni megy, hogy folytassa munkáját, ahelyett, hogy otthon maradna. Amikor ismét jól érzi magát és a migrén rohamok is alábbhagynak, állandóan túlhajszolja magát; nagyon jó eredményeket ér el az igen versengő munkakörnyezetben. Ilyen jól teljesíteni a betegsége ellenére nagyon nehezésre esik Annának, sokat stresszel miatta, de a betegségéről mégsem hajlandó beszélni a felettesével és a kollégiáival, mivel tart attól, hogy lustának ítélik meg, vagy akár az állását is elveszítheti. Munkaszerződése ugyanis nem határozatlan idejű, hanem határozott, évenként megújítható.

A migrén

1 Általános ismertetés

A migrén az egyik a fejfájás három fő típusa közül; azonban a migrén nem csak fejfájás. Ez az idegrendszer egy komplex, gyakori és akár munkaképtelenséggel járó rendellenessége, aminek okait csak a közelmúltban kezdték megérteni. A migrén egy krónikus betegség, epizódszerű rohamokkal, amelyeket érzékszervi tünetek jellemeznek: súlyos lüktető fájdalom vagy pulzáló érzés, illetve érzékenység a fényre, hangra és a fejmozdulatokra.
A világ népességének legalább 10%-át érinti ez a rendellenesség, ami a pubertás kort követően a nőknél háromszor gyakoribb, az előfordulás akár a 25%-os is elérheti. A betegek többségénél az első roham 20 éves kor előtt jelentkezik, és a középkorúsággal csökkenhet a rohamok száma.
Az alábbi tényezők idézhetnek elő rohamokat: stressz, alváshiány, időjárásváltozás, koplalás, bizonyos ételek vagy italok fogyasztása, (pl. alkohol), és hormonális tényezők.

2 Tünetei

  • A migrén ismétlődő rohamok formájában jelentkezik, a rohamok közötti jó közérzette
  • A migrén intenzitása változó: egyes rohamok lehetnek enyhék, mások nagyon súlyosak.
  • A rohamok 4–72 órán át (néha hosszabb ideig) is tarthatnak és általában csak a fej egyik oldalát érintik.
  • A migrént gyakran émelygés vagy hányás, valamint rendkívüli hang– és fényérzékenység kíséri, és a rosszullét a máskor megszokott, akár enyhe mozgásra rosszabbodik

Az aurás migrén olyan fejfájás, amit ideiglenes látás- és érzékszervi zavarok kísérnek, amiket “aurának” hívunk; ezek a zavarok többek között lehetnek a villanófények, a vakfoltok, bizsergés vagy zsibbadás a test egy részén, illetve beszédproblémák.
Az aura többnyire a fejfájás kezdete előtti egy órán belül alakul ki, és általában kevesebb, mint 60 percig tart.
Különösen 50 év felett, az aura megjelenhet akár migrén nélkül, vagy csak enyhe fejfájással kísérve.
Az aura nélküli migrén összességében gyakoribb, ez teszi ki a migrénes esetek 80%-át.

3 Kezelése

A migrén kezelése segíthet a tünetek csillapításában és a rohamok megelőzésében.
Mivel a migrén kialakulásában az idegrendszerben lévő erek tágulása, és trigeminus nevű ideg fájdalomérző idegrostjai is szerepet játszanak, így a migrén tüneti kezelését az alábbiak szerint lehet csoportosítani:

  • specifikus: triptánok és ergotaminok, amik az erek tágítását segítik elő
  • nem specifikus: fájdalomcsillapítók, mint például a paracetamol, non-szteriod gyulladáscsökkentők (NSAID), opioidok.

Sajnos a tüneti kezelések gyakori alkalmazása a fájdalomérző rendszert túlérzékennyé teszi és a migrén könnyen krónikus betegséggé válhat. Hogy ez ne következzen be, a tüneti kezelést túlhasználó betegeknek a gyógyszerszedés csökkentése javasolt, alkalomszerűen akár hagyjanak teljesen kezelés nélkül egy-egy rohamot.
A megelőző kezelések a migrén súlyosságának csökkentésére (úgy, mint a fájdalom erőssége, a rohamok gyakorisága), és a tüneti kezelés mérséklésére irányulnak. Ezeket a gyógyszereket eredetileg más betegségek kezelésére fejlesztették ki, majd később kezdték alkalmazni a migrén kezelésére is (mint pl. a beta-blokkolók, epilepszia elleni gyógyszerek, antidepresszánsok, botox, stb.).
A legtöbb megelőző terápiában gyakoriak kedvezőtlen mellékhatások, emiatt a kezelési programok betartása nehézségekbe ütközhet. Hatékony megelőzés lehet ezen kívül az életmódváltás, beleértve a kiváltó tényezők elkerülését, a stresszkezelést, és a megfelelő mennyiségű mozgást.

4 Pszichoszociális problémák és a betegség hatása a
foglalkoztatásra

A migrén az egyik legelterjedtebb betegség a világban, és az egyik leggyakoribb betegség a munkaképes korban, aminek jelentős gazdasági hatásai vannak. A WHO a migrént a top 10-20 leginkább korlátozó és munkaképtelenné tevő betegség közé sorolja, mivel a migrént nem csak fájdalom, de súlyos korlátozottság is jellemzi. A gyakorisági adatok ellenére a migrént továbbra is alulbecsülik, alul diagnosztizálják és alulkezelik az egész világon. A migrén nem csak társadalmi, de gazdasági problémákat is okoz az érintettek számára

  • Az ismételt rohamok, a folyamatos félelem a következő rohamtól hatással van az egyén családi és szociális életére, a munkájára. A lehetséges kiváltó okok folyamatos kerülése – mint ahogy ezt az orvos javasolta – olyan negatív következményekkel járhat, mint a stressz, szorongás, depresszió. Az elkövetkező rohamtól való félelem társas és egyéb tevékenységek elkerüléséhez, elszigetelődéshez vezethet.
  • Ezenkívül a migrén enyhítésére és megelőzésére szolgáló gyógyszerek gyakori szedése a gyógyszerek túlzott mértékű használatát okozhatja.

A munkáltatók által alkalmazható intézkedések, amikkel támogatni tudják a migrénnel küzdő alkalmazottak munkahelyen maradását, vagy visszatérését a munkahelyre.

A munkahelyen a munkáltató és a kollégák fontos szerepet játszanak a migrénnel küzdők segítésében és a befogadó környezet kialakításában:

  • MEGÉRTŐ ÉS BEFOGADÓ KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA

A migrénben szenvedő munkavállaók egyik leggyakoribb problémája a kollégák nem megértő hozzáállása az állapotukhoz: a fájdalmuk kívülről nem látható (“láthatatlan betegség”); így a migrénnel küzdőket gyakran olyan jelzőkkel illetik, mint “nyafogó, lusta”, szenvedéseiket pedig alábecsülik. Ezért minden alkalmazottat tájékoztatni kell a problémáról, és tudatosítani kell bennük a betegség súlyosságát. Ahhoz, hogy a munkavállaló jobban érezze magát, nélkülözhetetlen egy befogadó és együttműködő csapat létrehozása valamint a megbélyegző magatartás megelőzése és elkerülése.

  • A MUNKAIDŐ RUGALMASSÁGÁNAK MEGTERVEZÉSE MIGRÉNES ROHAM ESETÉRE

Egy migrénes roham esetén – annak súlyosságától függően – az érintett csökkent teljesítménnyel, vagyegyáltalán nem képes dolgozni; pihenésre lehet szüksége, hogy hazamehessen egy csendes, elsötétített szobában átvészelni a rohamot. Ha a rohamok gyakoriak és súlyosak (súlyos esetekben számuk elérheti havonta a 15-20 rohamot is), a migrén képes jelentősen korlátozni a munkavégzést. Ezért elengedhetetlen, hogy megfelelően reagáljunk az érintettek igényeire, ezzel megakadályozva a hiányzásokat vagy a betegen végzett munkát. Érdemes előre megtervezni, a munkavállalóval és a kollégákkal együtt, hogy mi a teendő egy esetleges roham esetén és hogyan lehet jól kezelni a hirtelen vagy huzamosabb idejű távolléteket (pl. együttműködés, helyettesítés, feladat megosztás).

  • A KIVÁLTÓ OKOK ÉS SÚLYOSBÍTÓ TÉNYEZŐK MINIMALIZÁLÁSA

Egy migrénnel küzdő egyén számára lehetséges kiváltó okok lehetnek többek között az erős fények, hangos zajok, a stressz és a túlfeszített munkatempó, bár ezek személyenként változhatnak; ezért kell beszélni a migrénnel küzdő munkavállalókkal a kiváltó okokról és arról, mely tényezők váltják ki a rohamaikat. A munkavállalók jobban érzik magukat és jobban is dolgoznak, ha a válaszaik fényében a munkáltató rugalmasan és alkalmazkodóan megpróbálja csökkenteni e körülményeknek való kitettséget, vagy korlátozza hatásaikat.

További információ:

European Academy of Neurology (EAN) – https://www.ean.org/EAN-Scientific-Panel-Headache.2796.0.html
European Headache and Migraine Alliance (EMHA)  –  
https://www.emhalliance.org/
European Federation of Neurological Associations (EFNA) –
https://www.efna.net/

Share This